Árnymunka (Shadow work) avagy mit kezdjek a fájdalommal?

Árnymunka? Mi ez, fényképészblog? Vagy nyomozásról szóló rendőrségi híroldal? :-D

Egyik sem. 

Árnymunkának nevezzük a tudatalattit érintő munkán belül többek között az alább említett gyakorlatokat.
 

(Önbizalomturbó, énképszerelés, napi inspiráció és motiváció, fókusz, relaxáció, meditáció, légzéstechnikák, életmód, környezettudatosság és látókörszélesítés – kövess facebookon itt<<< )

 
Amikor olyan problémát kell megoldani életünkben, amit hétköznapi tudatosságunk szintjén illetve hagyományos módszerekkel lehetetlenségnek bizonyult megoldani illetőleg újra és újra falakba TurningInOZTütközünk a megoldást illetően és maga a probléma csak súlyosbodik, a baj gyökere a saját tudatalattiban keresendő (ha a rontás, átok, rosszindulat lehetőségét már kizártuk).


Amikor nem tudunk valamit megoldani, szinte automatikus emberi reakció, hogy lenyomjuk a tudatalattiba – traumák, fájdalmas események, önbizalomhiány, rossz hajlamok, “nem szimpatikus” részeink vagy érzéseink, késztetéseink – bármi, amit egyszerűen nem tudtál kezelni akkor, amikor megtörtént illetve amikor ezek jelentkeztek.

Az elnyomástól azonban semmi sem szűnik meg létezni, sőt… Azt mondod talán: “majd az idő megoldja” – ez valóban megtörténhet, de a legtöbb esetben nem történik meg magától.

Ne aggódj, elő lehet venni és meg lehet gyógyítani – némi bátorságot igényel a döntés: “előveszem, szembenézek vele és meggyógyítom” – de inkább tedd meg előbb, minthogy később sokkal nagyobb fájdalmat és bajokat okozzon! Ha meggyógyulnak és/vagy feloldódnak ezek az “árnyak”, nem okoznak több fejtörést.
Ugyanígy árnymunka az is, amikor egy külső jelenség, például egy rosszul működő kapcsolat zavar minket tartósan és nagyon makacsnak bizonyul. Sok ilyen esetben a baj szintén odabent gyökeredzik – ezzel semmiképpen sem védjük vagy igazoljuk azokat a valós tetteket, amiket esetlegesen elkövettek vagy neadjisten rendszeresen elkövetnek/elkövet valaki ellened. Nem mentjük fel azt, aki erőszakos veled, megaláz téged, szavakkal vagy fizikailag bántalmaz, vagy “csak” megértésre képtelen. A tettek és a viselkedés marad az, ami, a maga valóságában – neked azonban lehetőséged van feltárni, hogy mit keres ez a te életedben, hogyan és miért vonzottad be ezt a helyzetet és könnyen kiderítheted, mi a teendő.

Az árnymunka során -szakember segítségével- megkeresed, megérinted, feltárod azt a részt magadon belül, ami megteremtette a szituációt illetve hozzájárult a megteremtéséhez.

Amikor ezt a részt meggyógyítod és/vagy elengeded, azt fogod tapasztalni, hogy az a régi eset többé nem okoz fájdalmat; a téged bántó, bosszantó kapcsolatot könnyedén el tudod engedni vagy ha megmarad a kapcsolat, csodálatos módon meggyógyul; a zavaró helyzetekben egyszerűen csodák történnek.

Ha egyedül nem megy, a terapeuta segítségét kérd itt<<<

És ha már illusztrációképpen ide tettem a Befelé fordulás nevű kártya képét (Osho Zen tarot), álljon itt a kártya üzenete is – Olvassátok figyelmesen és fogadjátok be üzenetét! :-)

“A kártyán látható nőnek halvány mosoly ül az arcán. Elméje csapongását figyeli – nem minősíti a gondolatait, megállítani sem próbálja őket, és nem is azonosul velük; csak figyeli elméjét, mintha az országút forgalmát vagy a tó vizének fodrozódását figyelné. Elméd csapongása pedig egy kicsit tényleg mulatságos, ahogy föl-le ugrálva, ide-oda perdülve megpróbálja magára vonni a figyelmedet, hogy visszacsábítson a játékba. 

Ha megtanulsz távolságot tartani az elméd és önmagad között, az az egyik legnagyobb áldás. Valójában ezt jelenti a meditáció is – a meditáció nem mantrák kántálása vagy szútrák és parancsolatok ismételgetése, hanem pusztán egy figyelem; mintha az az elme valaki más elméje lenne. Most te is képes vagy megteremteni magadban ezt a távolságot, és úgy nézni az előadást, hogy közben nem kell attól tartanod, hogy a dráma magába szippant. Élvezd a Befelé Fordulás egyszerű szabadságát amikor csak tudod, és a meditáció képessége hamarosan kifejlődik és elmélyül benned.

A befelé fordulás egyáltalán nem fordulás. Amikor befelé mész, akkor nem mész sehová. A befelé fordulás mindössze annyit jelent, hogy eddig folyton a vágyaidat kergetted, üldözted és hajszoltad, és a végén mindig csalódnod kellett. Mert minden vágy szenvedést von maga után, mert a vágyak sosem hoznak beteljesülést. Soha nem érsz el sehová, a kielégülés lehetetlen. Amint megérted, hogy a vágyak kergetése sehová nem vezet, egyszer csak megállsz. Nem erőfeszítés következtében állsz le… mert ha szándékosan fékezed le magad, akkor ismét elkezdtél rohanni, csak most egy másfajta módon – még mindig vágyakozol; lehet, hogy most a vágynélküliségre vágysz, de ez is vágy.
Ha erőfeszítéseket teszel, hogy befelé fordulj, akkor azzal pont kifelé fordulsz. Minden erőfeszítés csak kifelé sodorhat téged.
Minden utazás kifelé irányul – nincs befelé vezető út. Hogy tudnál befelé utazni? Hisz már most is ott vagy: amint elmozdulsz onnan, kifelé mozdulsz. Mikor megállsz, az utazásnak vége; amikor elmédet már nem ködösítik el a vágyak, akkor bent vagy. Ezt értjük befelé fordulás alatt. De ez nem befelé fordulás – egyszerűen csak nem mész többé kifelé.” ~Osho

Like, megosztás, komment, g+1, twit stb – mindez nagyon sokat jelent, másoknak is segítesz vele! Köszönöm!

 

Comments are closed