A cserebere- és az alternatív pénz közösségek


(Igaz, a Napi Elemózsia magazinban is megvan, de gyanítom, ott már senki sem olvassa, a Helyes Kérdés blogon pedig nincs biztonságban. Aki látja ennek a munkának az értékét, kérném a szíves támogatását tetszikkel és megosztással! Köszönöm 🙂 )

 

“…megértettük: csak az van, amit létrehozunk…”

Egy engem nagyon lelkesítő téma következik. Az a benyomásom, hogy a Suskának és az összes hasonló kezdeményezésnek fontos – ha nem kulcs – szerepe van, lesz a társadalom emberibbé válásának folyamatában.
A cikk megjelent a Napi Elemózsia Magazin májusi számában (III. /2013-05) az 50. oldalon május 3-án.

Benne: Interjú EzVanZsaccal, aki az EzVan Kiadó tulajdonosa és a Suska közösség alapítója

Rendkívül jó, innovatív, áttörő, konstruktív és előremutató kezdeményezések látnak napvilágot mostanában. Az új kezdettel, az új korral, az új energiákkal együtt jár, hogy új szemmel, új szemszögből tekintünk a hétköznapi dolgainkra. Megváltozik a hozzáállásunk és a látásmódunk. Újabb és újabb áttörést jelentő megoldást találunk, amivel megkönnyítjük mások életét amellett, hogy a sajátunkat is. Ezek az újítások arra szolgálnak, hogy sok fölösleges terhet, amit mi, emberek -a sok agymosásnak köszönhetően – régóta magunkkal cipelünk, most letegyük és belássuk: lehet másképp is.

Lehet könnyebb. Lehet az élet könnyű és nagyjából problémamentes. Lehetséges, hogy egymásra odafigyeljünk, egymást és önmagunkat szeretettel támogassuk. Lehetséges, hogy egy új módon, kreatívan együttműködjünk. Ezzel utat nyitunk egy szelídebb, emberibb, felelősségteljesebb és hatékonyabb világ megvalósulása felé. Amikor ezt a gyakorlatba átültetjük, ezek tulajdonképpen nem is új dolgok. Ami új, az az, hogy ez sokkal nagyobb méretekben zajlik, mint valaha a történelemben. (Ámbár ha a történelmet szintén egy kicsit újszerű módon szemléljük, és ráébredünk arra, hogy hazudtak nekünk, és a történelmünk sokkal hosszabb és eseménydúsabb, mint tanultuk, tudhatjuk – legalábbis elfogadhatjuk, hogy akár még ez is igaz lehet-, hogy a történelem hosszú-hosszú korszakokból áll és ezek a korszakok ismétlődnek. Ezek alapján létezhetett és több, mint valószínű, hogy létezett is olyan időszak, amikor az emberek így viszonyultak egymáshoz, ilyen volt a gondolkodásmódjuk és így éltek.) A hatékonyság, a produktivitás és az emberség útjában -úgy tűnik- sokszor egy “jól bevált” eszközünk áll.

A pénzről beszélek.
Bár valószínűleg önmagában a pénzzel nincs is semmi probléma. Egyre több iskola, kurzus, egyre több kiváló szakember áll rendelkezésünkre, hogy megtanuljunk a pénzzel bánni és – akár – csodákat művelni vele.
Ez jó.

Akkor mi a rossz?

Ha a pénz uralja az életünket és nem tudunk elszakadni tőle –ha, kell és ha eljött az ideje-, az baj. A rendszer, ami a pénzt áramoltatja és működteti, korrupt és hibás értékrenden alapszik – ha nagyon finoman fogalmazunk. Ennek a rendszernek -a monetáris rendszernek- a működési alapelve ugyanis a következő: a pénz érték, az ember nem. Azaz: “ha nincs pénzed, légy hajléktalan és halj éhen”. Holott minden emberi lénynek, aki megszületett erre a földre, joga van itt élni ugyanúgy, ahogy más élőlényeknek is. Ez a rendszer elveszi ezt a jogot és azt mondja: csak akkor ehetsz, lakhatsz; csak akkor élhetsz, ha rendelkezel ezzel az eszközzel. Ez tehát a nagy hiba ebben a rendszerben. Globális szinten elmondhatjuk, hogy ez uralja – még mindig, de remélhetőleg már nem sokáig- az életet.

Suska (1)
Úgy gondolom, jó, ha megtanulunk bánni a pénzzel, de nem engedjük többé, hogy uralja az életünket. Megengedtük ezt – hiszen ki tette lehetővé, hogy ez a rendszer így kialakuljon? Mi, emberek törődtünk bele és hagytuk, hogy a pénzügyi rendszer és ez a felfordult értékrend legyen a meghatározó.

Mit tehetünk tehát?
Itt egy nagyszerű példa, ami az alábbiakban bemutatásra kerül. Kis lépésekben egyszerűen kikerülhetjük, elhagyhatjuk a pénzt. Sok esetben egyáltalán nincs szükség semmiféle közvetítőeszközre ahhoz, hogy javakhoz jussunk. Természetesen minden kezdeményezésre vonatkozik, hogy nem tökéletes és mindig lehet rajta fejleszteni, viszont éppen az alaptulajdonságuk: a nyitottság, az emberség, a barátságos és jólelkű motivációk és a változtatás és emberibbé tevés vágya teszi lehetővé, mi több, garantálja a folyamatos változást és fejlődést. Minden kezdeményezés “csak” kis lépés az úton afelé, hogy emberibbé tegyük a világot, de ezeknek a kis lépéseknek óriási jelentőségük van, és ne feledjük, a leghosszabb utak is azzal az egy kezdő lépéssel indulnak, és sok kis lépésből állnak a cél eléréséig. Nem beszélve arról, hogy maga az út sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a kitűzött cél…

Lássuk tehát, hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Egy ember, aki nem forradalmár, mégis rendre forradalmi

Zsac

A kép a VNTV által

dolgokkal áll elő. Egy ember, aki nem akarja megváltoztatni a világot, mégis szinte mindennel, amit tesz, nagyban hozzájárul a világnak egy nagyon jó irányba való változásához. Nem imponálni akar, mégis imponál és hatással van sok-sok emberre. Fiatal és mondhatni nagyvilági ember, mégis egy vénséges vén bölcs remete szól belőle, valahányszor beszél.  Sok-sok mindennel foglalkozik, ebből a rengeteg dologból pedig van egy, ami az én érdeklődésemet különösképpen felkeltette; sőt mondhatjuk, ezt a témakört rettenetesen izgalmasnak találom. Zsac szíves-örömest állt rendelkezésemre, amikor megkerestem. Bár nagyon elfoglalt, így nem volt könnyű összejönnünk, végül nagy nehezen mégis sikerült összehozni az interjút. A beszélgetés számomra igen élvezetes volt nemcsak az izgalmas téma miatt, hanem azért is, mert bár komoly dologról van szó, a Zsacra jellemző stílus miatt mégis csupa móka és kacagás minden vele való értekezés.

És itt nem csak egy emberről van szó, sőt, egy csapatról, amely igen jó példa az örömteli és hatékony emberi együttműködésre. Egy csapat, amelyben a tagok számíthatnak egymásra és bíznak egymásban. Egy csapat, ami komoly munkamorált, megbízhatóságot, valamint csupa tiszta szándékot és jóindulatot képvisel és demonstrál. EzVanZsac, aki édesanyjával együtt az EzVan Kiadó tulajdonosa, a Suska közösség alapítója is. Zsac ezen kívül kommunikációs szakember is, kommunikációt tanít, tréningeket tart. (Az EzVan Kiadó kiadó gondozásában megjelent Suska – A mi pénzünk című könyvet mindenképpen olvassátok el a téma mélyebb megértése érdekében!)

A Suska közösség, illetve ahogy a közösség tagjai nevezik magukat: Suska kör tulajdonképpen egy cserebere közösség, amelyben a tagok termékeket és szolgáltatásokat cserélnek el egymással hivatalos pénz használata nélkül. A közösség működésének alapja -mily meglepő- a BIZALOM. Van egy saját fizetőeszközük, a Suska, amely úgy működik, hogy serkenti a kreativitást és általában az emberi értékek kibontakozását. Hogyan is “képes” minderre? Hát úgy, hogy ez a rendszer elismeri az egyén és a közösség értékteremtő képességét, serkenti az örömet nyújtó tevékenységek végzését; segít jólétet teremteni, miközben ösztönzi a személyes kapcsolatok kialakulását. Mindezzel a helyi termelést támogatja, de más közösségekkel való csereberét is lehetővé teszi. Rugalmas, emberbarát, örömteli.

Engem mindezért lelkesít, és az volt a benyomásom, hogy a Suskának és az összes hasonló kezdeményezésnek fontos – ha nem kulcs – szerepe van, lesz a társadalom emberibbé válásának folyamatában – ezért éreztem azt, hogy a Napi Elemózsia magazinból ez egyszerűen nem maradhat ki. Olvassátok hát szeretettel és figyelmesen a beszélgetést.

– Hogyan kezdődött ez az egész, mi adta a kezdő lökést arra, hogy alternatív pénzzel foglalkozzatok?

– Ghislaine Lanctot tréninget tartott nekünk 2004-ben, akinek a sokak által jól ismert Egészségügyi maffia című könyvét ki is adtuk. Ő beszélt nekünk az alternatív pénzről és annak fontosságáról, hogy nyitottak legyünk ennek használatára, mivel ez egy fantasztikus lehetőség az emberi kreativitás, valamint a közösségi együttműködés kibontakozására. Új, hatalmas lehetőségeket teremthetünk ezáltal az emberek számára. Eltelt 2-3 év, azután kezdtük el komolyabban foglalkozni az üggyel. 2008 novemberében volt az első Suska piac. 6 alapítóval és néhány másik emberrel együtt kezdtük. Ez egy olyan “buli”, ahova találkozni és beszélgetni mennek az emberek. És mellesleg visznek valamit, amit el tudnak cserélni.

– Sok energiátokba és időtökbe telt, hogy ezt felépítsétek?

– Igen. Rengeteg energiát kellett beletenni, hogy működjön. Bizony, volt idő, amikor szinte kizárólag ezzel foglalkoztunk, aztán egyre több embert tudtunk bevonni. Így egyre inkább megoszlott a munka, egyre kevesebb munkamennyiség jutott egy főre. Most már megosztjuk a munkát. Eljutottunk odáig, hogy 4 és fél év és már kezd fenntartható lenni; sőt ha a 6 alapító tag ki is vonulna, akkor is menne. Nem én osztom meg a munkát, hanem mindenki látja, hogy csinálni kell, hiszen megértettük: csak az van, amit létrehozunk. A közösség és az együttműködés szelleme értelmében nem kell mindenhez értened, hanem amire szükséged van, megkapod. A Suska egymás támogatásáról szól; arról, hogy segítünk egymásnak és amennyi terhet lehet, annyit leveszünk egymás válláról. Beleadod, amihez értesz és megkapod azt, amihez pedig nem.

(Ahogy elkezdte mesélni, hogy miért is jött létre ez a kiadó, eszembe jutott ez a történet, amit néhány évvel ezelőtt hallottam édesapjától, EzVanKarcsitól, aki egyik előadása alkalmával többek között elmondta a kiadó létrejöttének rövid történetét. Konkrétan egy könyvüket szerették volna kiadni és egyik kiadónak sem illett bele úgymond portfóliójába. Így létrehozták saját kiadójukat mondván, hogy ne csak nekik maguknak, hanem másnak se legyen ez akadály, hanem legyen egy kiadó, ami egyfajta mentőöv az értékes, de ki nem adott vagy “ki nem adható” könyveknek. Ennek eredményeképp sok olyan információt köszönhetünk nekik könyv formájában, amelyekhez nélkülük talán soha nem fértünk volna hozzá.)

A Suska könyv elolvasását azért ajánlom mindenkinek, mert nem tudom rövidebben elmondani. Ha el tudnánk mondani rövidebben is, akkor nem írtuk volna meg és nem adtuk volna ki ezt a könyvet vagy rövidebb könyvet adtunk volna ki. Sokszor tapasztaltuk, hogy a könyvet nem olvassák, aztán rájöttem, hogy ezt jobban kell kommunikálni, vagyis meg kell, hogy értsék az emberek, hogy azért adtuk ki ezt a könyvet, mert ezt rövidebben nem lehet elmondani.

Ahogyan az minden közösségben lenni szokott, elég nagy a lemorzsolódás. 20-30 ember a mag, ők szinte minden alkalommal ott vannak; aktívak. Ezen kívül néhány százan jönnek havonta egyszer.

– Miért nagy a lemorzsolódás és mi lehet az, ami taszít egyes embereket?

– A dolog gyökere az, hogy fogyasztói társadalomban élünk. A jelszó: “Sokat és gyorsan!” Amilyen lassúvá, nehézzé és drágává lehetett tenni, annyira azzá is tettük! Ez egyfajta garancia arra, hogy a mag az igazi mag, vagyis akik hajlandóak meghozni az “áldozatot”, azaz beletenni a munkát és a tudatosságot valamint akik eleve azon a tudatossági szinten vannak, hogy lehetséges velük az együttműködés egy ilyen közösségben, azok fogják alkotni a közösséget. A találkozók lényege: élvezzük, érezzük jól magunkat! Összejövünk, jókat beszélgetünk és kicseréljük a dolgokat. Ez egy étteremben van egyébként, lehet meginni egy teát, gyümölcslevet vagy sört kinek vallása, gondolkodásmódja és filozófiája szerint (én magam a harmadikat választom :-)). És igen, szeretek jókat beszélgetni, ismerkedni; szeretem látni, hogy tanulunk egymástól és mindeközben csereberélünk is. Ha élvezed, jól érzed magad, szeretnek: akkor csinálod! Az ember így működik. Az érzelmi test határoz meg és mozgat mindent!

Minden új csatlakozóval elbeszélget valaki. Ez a valaki én vagyok, bár most már van néhány aktív tag, aki át tudja venni ezt a feladatot, de még mindig túlnyomórészt nekem kell elbeszélgetni azokkal, akik újonnan csatlakoznak. Ezt nem is bánom, szívesen megteszem és ez egyfajta garancia is arra, hogy megértjük egymást. Más feladatokat azonban már szívesen átadok, ilyeneket, mint például a honlap szerkesztése és karbantartása vagy szervezési feladatok. Vannak tehetséges és vállalkozó szellemű, ügyes és kitartó emberek, akik ugyanígy meg tudják csinálni. Szükség is van rá, hiszen magam is 10-12 órákat dolgozom naponta.

– Hogyan kapcsolódik ide a válság?

– A gazdasági válság azért létezhet, mert pénzhiány van. Ez olyan, mint ha a piacon a vásárló, aki akar két kiló krumplit, azért nem tudná megvenni, mert mondjuk nem volna mérleg. Tehát nem kapja meg, amire szüksége van, mert nincs közvetítőeszköz. A pénz, ahogy ismerjük, egyébként így működik: a kölcsönöket soha senki nem tudja kifizetni. Egyes emberek lehet, de a társadalom egésze soha, hiszen a pénz eleve adósság. Az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen sokba kerül nekünk az, hogy eurót vagy forintot használunk. Iszonyatosan sok pénzbe.

Egy példát mondok: ha van száz suskám, és odaadom neked 1 százalék kamatra, mikor fogod tudni azt kifizetni? Nem többet, csak 1 %-ot kérek. Mikor tudod kifizetni? Soha, hiszen az összes létező suska összesen 100 suska. Így működik a pénz. Ezért van gazdasági válság. Ez nem gazdasági válság, hanem pénz-manipuláció – válság! Hiszen a munkavégző képesség megmaradt, csak pénz nincs soha elég arra, hogy az adósságot visszafizessék. Szerencsére egyre több ember látja be.

– Van valami feltétele a csatlakozásnak?

– Aki hajlandó felajánlani valamit a közösségért és értéket teremteni, az csatlakozhat. Olyan értéket kell teremteni, amire igény van. Az érték a munkavégző képesség. Így nem keletkezhet hiány, hiszen az értékteremtő és a munkavégző képesség adott. Mindenki képes valamilyen munkát elvégezni, szolgáltatást végezni vagy terméket létrehozni. Sok ember jön, aki – amikor szóba jön, hogy ez csak akkor működik, ha odatesszük magunkat az ügy érdekében – azt mondja: nincs ideje. Van, akinek fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy amióta itt beszél és panaszkodik, hogy neki milyen rossz és mennyire nincs ideje, az a másfél óra is egy komoly idő az életéből. A dolga tehát egyszerű: ha az ilyeneket kiiktatja, akkor lesz ideje. De az ilyen hozzáállású emberekkel természetesen nem sokat lehet kezdeni. Az időt és a munkát bele kell tenni rendszeresen és ehhez már szükség van a tudatosságnak egy bizonyos szintjére, ami csak keveseknek van. A hírlevélre könnyű feliratkozni, sokan meg is teszik. Több ezer emberből egy-két száz, aki időnként (általában havonta) eljön és 20-30 ember a mag.

– Mennyire jellemző rátok a társadalom megváltoztatására vonatkozó törekvés; mennyire van bennetek “világmegváltó lendület”?

– Semennyire. Nem az ár ellen megyünk, épp ellenkezőleg. A rendszerben, a rendszerrel együtt működünk. Nem vagyunk valamiféle partizán csoport, tőlünk aztán abszolút nem kell tartania senkinek. Nem vagyunk forradalmárok és nem tervezünk semmiféle világrengetőt. Éljük a kis közösségi életünket, mindeközben nyitottak vagyunk és bárki jöhet, aki a feltételeket el tudja fogadni és hajlandó a saját munkáját a közösséghez hozzáadni.

– Milyen hatással lesz ez a társadalomra?

– Hát a homlokukra csapnak az emberek és azt mondják: ó, hogy ez eddig még nekem nem jutott eszembe!

– Nincs semmilyen ellenőrzés nálatok?

– Nincs. Sem elszámolás; pontosabban mindenki ellenőriz és mindenki elszámol. Az, hogy bízunk egymásban, hihetetlen jó érzés! Itt hiteles emberekkel találkozol.

– Mi van még, ami úgy érzed, fontos és nem maradhat ki, ha Suskáról beszélünk?

– Ez tulajdonképpen nem is alternatív pénz. Mi – azt szoktam mondani – suskázunk. És közben próbáljuk kitalálni, mi is ez és hogyan is csináljuk. Hiszen mindig alakul, mindig változik egy kicsit. És a helyzet az, hogy egyre komolyodik. Egyre komolyabban és mondhatni színvonalasabban csináljuk. Gyakorlatot szerzünk a suskázásban, gyakorlás közben értjük meg a működését. A jó hangulat a lényeg. És mindenki valakinek a barátja; mindenkinek megvan a kis köre a közösségen belül. A gazdaság tágabb értelemben is egy zárt kör, mert nem végtelen. Egy idő után mindenki ismer mindenkit. A kapcsolat a legfontosabb a Suskában is. Sok minden van, ami például egy weboldalról nem derül ki, kizárólag a személyes kapcsolatokból. A kölcsön úgy működik, hogy természetesen nincs kamat. Ha valaki nem tudja viszonozni, amit kapott, mert éppen nincs igény arra, amihez ő ért, vagyis amit felajánlott a suska közösségnek, akkor ő a közösségnek tartozik. Ez esetben valaki másnak adja azt a terméket vagy szolgáltatást, esetleg egy másik időpontban.

– Mik a hosszú távú terveitek?

– Hosszú távú tervek nem nagyon vannak, egyelőre csináljuk, folytatjuk tovább így, ahogy most megy és reméljük, hogy alakul, növekedik és a továbbiakat pedig majd még meglátjuk. Ezekben a városokban tartunk találkozókat és a tagok is innen vannak: Budapest, Szeged és Székesfehérvár. Azon kívül Mosróc, ez egy kis falu az alföldön. Mos róc de holnap jobb lesz! 🙂

Budapesten vannak a heti találkozók. A havi egy alkalom még könnyen megoldható többnyire mindenkinek, de a heti egy már annak a négyszerese időben és energiában, azt már lényegesen kevesebben tudják megoldani.

Suska füzet: le lehet tölteni. Gyönyörű borító, művészi munka. Beírja mindenki minden alkalommal, hogy mit adott és kapott, valamint a mennyiséget és hogy mennyit fizetett.

A lényeg tehát az, hogy jól érezzük magukat és a tudatosság. E kettő, de csakis ebben a sorrendben!

– Mi a helyzet mostanában, mik a legfrissebb hírek?

– Ami mostanában történik: a Mary Clair újság is jön hozzánk nemsokára. Aztán, sok új jelentkező van, olyan 10-20 ember piaconként. Volt nemrég (sok más mellett) egy nagyon jó élményünk: egy projekt, amivel belecsúsztunk egy határidőbe, amit fontos volt betartani. A suskások segítettek. És megcsináltuk! Volt, aki csak az élményért csinálta és nem is kért suskát.

Tevékenységünk legfontosabb része a bizalom. Van egy történet, ami nagyon jó szemléltető példa. Egy iskolaigazgatónak egyszer azt mondja az egyik tanár: új iskolaszereket kéne vásárolni. De nem attól kéne, akitől eddig rendszeresen vásároltuk, hanem van egy nagykereskedés itt és itt, és ott sokkal jobban járunk, egy csomó pénzt megtakarítunk. Az igazgató erre azt mondja: isten ments, hogy egy kis pénzmegtakarítás miatt feladjuk ezt a már kialakult, bizalommal teljes kapcsolatot! Biztosak lehetünk benne, hogy jó minőséget kapunk. De ha mégis lenne valami probléma az eszközökkel, őhozzá nyugodtan fordulhatunk és szívesen áll a rendelkezésünkre. De ha őt nem érjük el, akkor itt a közelben keresünk egy kis vállalkozást. Ha nincs a környéken, akkor a városban; ha nincs a városban, akkor a megyében! De semmiképpen sem kockáztatjuk ezt a kincset! Ha valakit ismerek, a legkisebb az esélye, hogy átvág illetve ha valami probléma van, azonnal kicseréli vagy más módon kompenzál. Közösségünk alapja tehát a bizalom és eddig – több éves működése során – nem volt semmi komolyabb galiba, tehát egyértelmű: a dolog működik. Nálunk soha nincs eltanácsolás. Jó érzés tudni, hogy itt nem találkozom rosszindulatú emberrel. Sőt, megvan az a nyugalom mindannyiunkban, hogy számíthatunk a suska csapatra.

– Legfőképpen mit tanácsolnál azoknak, akik hasonló kezdeményezést szeretnének elindítani?

– Érezzétek jól magatokat! Ez a lényeg. A többi jön szinte magától!

Kapcsolat: suskasok@gmail.com Kérésünk olvasóinkhoz, hogy mielőtt kérdéseket tesznek fel Zsacnak és a Suskásoknak, előbb olvassák el a könyvet. Ajánljuk szeretettel a honlap tanulmányozását is: http://www.suska.hu/

Like, g+1, megosztás – ezzel is hozzájárulsz a társadalom emberibbé formálásához! Köszönöm! 🙂

Comments are closed