A társaság és az egyedüllét egyensúlya – videóval



 
 
 
 

Egy régi videómat osztom meg veled, kedves olvasóm – az elvonulásos időszakomat megelőző hónapokban készült. Előtte viszont néhány szó. Gondold meg jól, mennyiben igaz rád az alábbi írás illetve mi igaz rád a videóban elmondottakból. Fontos: semmiképp se hibáztasd magad, hiszen ilyen világban nőttél fel, ilyen mintákat szívtál magadba már az anyatejjel. Viszont tégy meg mindent a gyógyulásodért – hiszen te is, a környezeted is megérdemlitek, hogy mindig boldogságot árassz magadból 😉

Sok embert ismerek, aki igyekszik minél több társasággal illetve társasági eseménnyel kitölteni az életét. Amikor dolgoznak, a munkatársakkal, azonkívül pedig a családtagjaikkal és/vagy barátaikkal vannak állandóan együtt.
 
alone(Nyilván a társasági életnek is megvan a maga ideje és szükségessége, ez egyértelmű – de ideje van a magánynak, az elvonulásnak is.) És ha a gyerekek elmennek nyaralni / az egyéb családtagok / barátok épp nincsenek egy ideig a közelben valamilyen okból, akkor rájuk szakad a fájdalmas magány.

Mi bajuk a magánnyal? Ki van ott veled, ha egyedül vagy? Te magad, igaz? Hát akkor kivel van bajod?

Innentől egyértelmű, hogy mi is az igazi bajunk a magánnyal.

 Aki szeret egyedül lenni, azért szeret egyedül lenni, mert szereti a saját társaságát. 
 Nem azért “kellenek neki” a szerettei és a barátai, mert retteg az egyedülléttől, hanem mivel egyedül is boldog, társaságban is tud boldog lenni. 

 Van mit adnia, mivel egyedül is teljes. 

 Egyedül is tud kreatív lenni, nem fél a saját gondolataitól és nem fél a saját, csak a magány idején előjövő érzelmeitől. 
 Nem fél saját magával őszintén és tisztán szembenézni. 
 Nem fél attól, hogy megismerje önmagát.  

 Egészen más persze, ha az egyedüllétet a tévé, a közösségi oldalak böngészése vagy valami hasonló tölti ki, de azt hiszem, egyértelmű, hogy nem erről beszélek. 

 Eszembe jut erről még néhány dolog:

  • A tantrából egy részlet, ami bejárta már az internetet, talán te is találkoztál vele, kedves olvasóm. A részleten belül is egy részlet jut eszembe: “Tölts el egy kis időt egyedül…” (érdemes egyébként ezt a részt egészében végigolvasni, legutóbb ITT találkoztam vele. Nem mondom, hogy mindennel egyet tudok érteni ebben, de érdemes mélyen elgondolkodni rajta.) 
  • Csernus dokink (akit nem muszáj szeretni, de sok gondolata megér egy-két misét :-D) A férfi című könyve, amiben hosszan fejtegeti, miért is van szükségünk a tartalmas egyedüllétre (szerintem amit A férfiben ír, szinte minden vonatkozik a nőkre is, és fordítva)
  • Az ősi szentnek nevezett iratok, amelyek mind beszámolnak arról, hogy a mesterek valójában -egyebek mellett- a sivatagban és különféle helyeken a hosszabb egyedül eltöltött idő hatására lettek azok, akik. Ezt azért is említem, mert mindannyiunknak a saját életünk/sorsunk mesterének “kell” lennünk 

És most lássuk a videót. (A hang nagyon halk, mivel még a régi felszereléssel készült a videó, ezt már nem tudom javítani – kérlek, a gépeden/telefonodon is és a videón is told fel a hangot a maximumra és akkor jól fogod hallani!)


 

 

Comments are closed