A PSZICHOLÓGIAI ABÚZUS, SZÓBELI BÁNTALMAZÁS, GASLIGHTING ESZKÖZEI ÉS HASZNÁLATÁNAK OKAI



 
 
 
 
(Antal Judit szellemi terméke, minden jog fenntartva!)

 

   

Most főleg a politikai szerveződések szempontjából fejtem ki, de a személyesebb kapcsolatok szintjét is érintem, mert így érthetőbb, megfoghatóbb. A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL mindenképpen, mert ha mindenre alaposan ki akarnék térni, akkor szó szerint könyvet kellene írni.
Helyenként MEGTÖRTÉNT ESETEKKEL is illusztrálom a leírást.
Ahogy a legutóbbi videóban is említettem, a világ legelismertebb szakembereit hallgatom hosszú évek óta – ez a leírás is ezen tudás alapján született meg (NEM PEDIG A HASAMRA ÜTVE)!!!

(FONTOS: az írás a legutóbbi videómmal EGYÜTT értelmezendő. Az írás önmagában  is hasznos lehet, de a teljesség kedvéért – és főleg ha politikai szempontból képben akarsz lenni – a videóval együtt van értelme. A videót itt találod: https://bit.ly/3bkutp1 )

**********

1. KÖZEL FÉRKŐZÉS, FELTÉRKÉPEZÉS

Először is nagyon kedvesnek tűnik, teljesen elvarázsol, bizalmat épít.
Sok ilyen ember ezt gyerekkora óta gyakorolja, fejleszti (ha nárcisztikus személyről van szó, akkor mindenképpen). Így rendkívül magas szintű képességei vannak arra, hogy szisztematikusan közel férkőzzön a kiszemelt áldozatához.

A közel férkőzés eredménye végső esetben: a manipulátor tudni fog az áldozat összes félelméről, bizonytalanságáról, vélt vagy valós gyengeségeiről és akár a lelke legmélyebb titkairól is. Mindezt szintén nagyon tudatosan, szisztematikusan térképezi fel. Azzal a céllal, hogy aztán azokat később felhasználja az áldozat ellen, vagyis az áldozat totális pszichológiai leépítésére, lerombolására.

Politikai mozgalom esetében persze az ember már sokkal kevésbé naiv, és amikor nem személyes kapcsolatról van szó, hanem munkakapcsolatról, akkor nyilván a közel férkőzés nem tud annyira személyes lenni, de bizony találkoztunk már nem egy, nem két ilyennel, aki a feltérképezés eszközét alkalmazta… sokat megtudtak, de soha nem eleget.

“ISMERLEK, MINDENT TUDOK RÓLAD” – MONDJA

Egy idő után határozottan állítja, hogy ő mindent tud az áldozatról, és előfordulhat, hogy efelől előbb-utóbb meg is győzi az áldozatot – minél tudatlanabb az áldozat, annál könnyebben megy az erről való meggyőzés. Hosszabb távon – ha ebben meg nem akadályozzák – MINDENKI MÁST IS meggyőz erről az áldozat környezetében, az elszigetelés céljával.

PÉLDA: Éppen a közelmúltban volt dolgunk pont egy ilyennel, aki a mozgalomba beszivárgott, a legnagyobb támogatónak állította be magát, aztán egy váratlan pillanatban közölte velem, hogy “jól kiismertelek!” ami nem bizonyult valósnak, ám ő maga erről szilárdan meg volt győződve mégis – legalábbis ezt adta elő. Nyilvánvalóan eléggé alapvető ismereteknek híjával van, mégis azt bizonygatta, hogy ő engem kiismert. Ez is eléggé tipikus, nem ő az első – hanem a sokadik – és valószínűleg nem is az utolsó ilyen, akivel találkozunk…

A szakirodalomban különböző álláspontokat találni arról, hogy a manipulátor vajon maga is elhiszi, hogy mindent tud áldozatáról vagy sem; van, aki szerint ő maga is elhiszi, mindenesetre az áldozatot és annak környezetét előbb-utóbb ügyesen meggyőzi erről, amennyiben a megfelelő módon nem védekeznek ellene.

(Megjegyzendő: sok esetben való igaz lehet, hogy SOKAT TUD, hiszen elvégezte a feltérképezést, így akár kényes és intim információkat is szerezhetett áldozatáról, viszont itt valódi megismerésről mégsem beszélhetünk, hiszen az ilyen ember soha nem törekszik a másik ember VALÓDI megismerésére, pláne megértésére. Az ilyen ember legfőbb jellemzője – minden látszat ellenére – a KÓROS FELSZÍNESSÉG. Az abuzív/nárcisztikus típus soha nem KAPCSOLÓDIK valójában; ő csak HASZNÁLJA az embereket, mint tárgyakat.)

*

2. A MÁSIK LELKÉBEN VALÓ KÉRETLEN VÁJKÁLÁS (ILLETVE EZZEL VALÓ PRÓBÁLKOZÁS)

Ez a “spirituális” (magát spirituálisnak valló) manipulátorok egyik kedvenc eszköze. Biztos vagyok benne, hogy sok olvasónak ebben is volt már része.
PÉLDA: Nekünk is, épp a közelmúltban is, egy magát magas szinten spirituálisnak valló személy próbált engem “megjavítani” – először nyilvános megalázással (! lásd a 10. pontot alább!), aztán amikor ezt nem toleráltuk, privátban próbálta “beépíteni a fejemet”. Mindenféle mélyen húzódó lelki okoknak, önbecsapásnak, egónak és sok hasonló dolognak, valamint mindenféle súlyos problémának tulajdonította azt, hogy nem úgy viselkedem, ahogyan ő szeretné és elvárná, de leginkább azt, hogy nem hallgatok az ő kéretlen, de mindenáron erőltetett tanításaira és tanácsaira.

*

3. BIZALMATLANSÁG SZÍTÁSA

Erről a későbbiekben még lesz szó a Rágalomhadjárat címszó alatt, itt ebben a pontban csak a közelebbi, személyesebb kapcsolatok szintjéről szólok.

PÉLDA: az utóbbi egy-két évben rendre akadtak a mozgalom körül legyeskedők között, akik megpróbáltak a mozgalom fő támogatói között, SŐT, még Tibor és énköztem is (!) bizalmatlanságot szítani. A következő trükköt alkalmazzák: “Tibor téged tisztellek, de ez a Judit…” (vagy fordítva) így meg úgy, és akkor a hátam mögött a Tibornak privátban vagy az ő háta mögött nekem előadják a rólam vagy őróla való véleményüket. Ugyanígy az egymást közelebbről ismerő tagok között rólunk nekik, nekünk róluk és így tovább. Aztán ha privátban nem sikeres, akkor “szembesítésnél” ugyanazt megpróbálja előadni, próbálja egyik embert a másik előtt lejáratni, lehetőleg ezzel a két (vagy több) embert EGYMÁSNAK UGRASZTANI.

*

4. KETTŐS ARC, KETTŐS SZEREP

Eljátssza, hogy ő a te legfőbb támogatód és ügyednek leghűségesebb és leghitelesebb képviselője. Politikai mozgalom esetén a legjellemzőbb. Ebben is sokszor volt részünk, az elmúlt évek során is, a közelmúltban is.
Konkrét PÉLDA: terjeszti az anyagainkat ezerrel és a legnagyobb aktivista. Viszont közben emellett valami egészen mást IS hirdet, terjeszt és erőltet akár burkoltan, akár nyíltan, a bomlasztás céljával. Azzal, hogy nekünk aktivistáskodik, sok még tájékozatlan, de nyitott és érdeklődő személlyel elhitetheti, hogy ő valóban a te ügyedet képviseli, így sok, még félig-meddig tudatlan embert maga köré gyűjt és a megfelelő pilllanatban magával rántja őket, el az eredeti céltól.

*

5. OLYAN TETTEK ERŐLTETÉSE, AMELYEKRE AZ ÁLDOZAT NEM ÁLL KÉSZEN, vagy egyenesen az elveinek, meggyőződéseinek ellene vannak

…és ezen tettek, lépések teljesen elfogadhatónak, NORMÁLISNAK VALÓ BEÁLLÍTÁSA. Más szóval olyan lépésekről / tettekről, amelyekről az áldozat úgy érzi és gondolja, hogy őrültségek vagy aljasságok, de legalábbis megkérdőjelezhetők, a manipulátor azt állítja, hogy teljesen természetesek, normális részei az életnek.
A meggyőzés ugyanúgy működik, mint az előző esetben: ha elég ügyes, előbb-utóbb meggyőzi erről az áldozatot, a környezetét és talán saját magát is.
Vagy ha a környezete nem meggyőzhető, akkor a megkérdőjelezhető tettért utólag az (akkor már agymosott) áldozatra fogja, kizárólagos hibásnak / felelősnek beállítva az áldozatot (ld 13. pont).

Ilyen módon a manipulátor – szélsőséges esetben – hihetetlen dolgokra tudja rávenni az áldozatát, olyan tettekre, amikre eredetileg, MAGÁTÓL SOHA nem vetemedne.
Nem kell feltétlenül törvényszegésre gondolni, de annyi biztos, hogy az áldozat a SAJÁT ELVEI ÉS ÉRZÉSEI ELLENÉRE fog cselekedni. Hiszen ekkor már szó szerint agymosott állapotban van a folyamatosan zajló gaslightingnak köszönhetően, a bántalmazójának* kiszolgáltatott állapotban; nem bízik már a saját értékítéletében, józan eszében. Ez elvezet a következő ponthoz:

*

6. “ŐRÜLT VAGY”, “TÚLÉRZÉKENY VAGY”, “HISZTIZEL”

Ha a manipulátor a manipulációval nem éri el azt az eredményt, amit szeretne, vagy fokozni akarja az eredményt, akkor elkezdi nyíltan megkérdőjelezni az áldozat épelméjűségét. Ezt is előbb-utóbb rendszeresen teszi, újra és újra, mégpedig annak legsérülékenyebb pillanataiban. A “paranoiás vagy”, “megint menstruálsz?”, a “túlságosan érzékeny vagy” és a “megint / mindig(!) túlreagálod / mindent túlreagálsz” a legszokványosabb, leggyakoribb és legtipikusabb jelei annak, hogy valaki az érzéseid és a meglátásaid hiteltelenségéről akar meggyőzni illetve arról, hogy ezeknek nincs valóságalapjuk – természetesen azért, hogy Ő ZAVARTALANUL FOLYTATHASSA A TEVÉKENYSÉGÉT, amit te észrevettél; legyen az csalás, hazugság, párhuzamos kapcsolatok (ha párkapcsolatról van szó); aknamunka és szakmai lejáratás, bizalmatlanság keltése (ha politikai mozgalomról vagy munkahelyről van szó); esetleg lopás, erőszak és más visszaélések, bűntettek.

*

7. “NEM ÉRTI” A PROBLÉMÁT

Ha megpróbálod neki elmagyarázni, hogy gond van a viselkedésével és hogy mit okoz vele, akkor “nem érti”, hogy mi a gond. “Nem érti” a legalapvetőbb emberi dolgokat, mint együttérzés, felelősség, tisztelet, együttműködés és egyéb alapok.  
Persze egyfelől valóban nem érti, mivel az ilyen embernél az ALAPOK hiányoznak valóban; az EQ szintje rendkívül alacsony és ha ráadásul kimondottan nárcisztikus típus, akkor teljessséggel KÉPTELEN az együttérzésre és a többi dologra, ami egy egészséges érzésű embernél ALAP.
Amúgy pedig egy racionális szinten persze van ismerete ezekről a dolgokról, de szándékosan úgy tesz, mintha nem értené, “mi bajod vele” és innentől már a 6. pont alatt tárgyalt rész lép életbe (vagyis a “hisztizel”, a “túlreagálod” és társai).

*

8. “ELFELEJTÉS”

A manipulátor egyik kedvenc eszköze, hogy amit az áldozata ellen elkövetett, arra “NEM EMLÉKSZIK”. A szakértők szerint van olyan, hogy valóban önmagát is meggyőzi arról, hogy nem követte el a visszaéléseket és a bűntetteket, de a legtöbb esetben csak az áldozatot győzi meg / próbálja meggyőzni. Ezt is ugyanúgy az ismétlés és a szisztematikus leépítés / agymosás módszerével.
Az áldozat számára először sokkoló és döbbenetes, hogy egy mondatra, ami két perccel azelőtt hangzott el, vagy egy pofonra, egy nyilvános megszégyenítésre, egy megcsalásra, egy fizetés kimaradására vagy bármilyen egyéb durva visszaélésre a manipulátor egyszerűen “nem emlékszik”, de egy idő után az áldozat szó szerint elkezdi azt gondolni, hogy ő maga emlékszik rosszul / túlérzékeny / egyenesen őrült.

A manipulátor/abuzív/nárcisztikus személy ebben a fázisban minden tettét, amivel az áldozatnak fájdalmat, bajt, problémákat okozott, letagad. Ezek a tettek egyszerűen “nem léteznek, csak az áldozat képzeletében.”
Egyes visszaélésekre lehet, hogy “emlékezni fog”, de csakis manipulatív céllal. Sőt! Van olyan manipulatív személy, aki nagyszerűen EL TUDJA JÁTSZANI AZ ŐSZINTE MEGBÁNÁST, HA épp azt diktálják az aktuális érdekei. De a memóriája mindenképp, mindig szelektívnek fog bizonyulni (mindig a saját érdekei szerinti szelektívnek).

ÍGÉRETEK: Ugyanez vonatkozik az ígéretekre. A manipulátor felelőtlenül ígérget, soha nem tartja be az ígéreteit, magát a megígérés tényét pedig “ELFELEJTI”, letagadja.

*

9. TAGADÁS, LETAGADÁS, HAZUGSÁG, FÉLREVEZETÉS

Bizonyos értelemben az “elfelejtés” is ebbe a kategóriába tartozik, épp csak sokkal ártatlanabbnak tűnő formája ugyanennek. A tagadással a manipulátor egyszerűen letagadja a tényeket, amikor őt azokkal szembesíteni próbálja az áldozat. Ugyanígy taqadja az áldozat érzéseit, gondolatait, meglátásait, életének tényeit, SZINTE AZ EGÉSZ VALÓSÁGÁT.

AZ IGAZÁN PROFI MANIPULÁTOR ÚGY HAZUDIK, HOGY AMIT MOND, ANNAK TÚLNYOMÓ RÉSZE IGAZ!!! Képes szó szerint idézni korábban elhangzott kijelentéseket, felsorolni korábban megtörtént eseményeket, tényeket, épp “csak” néhány nagyon fontos, kritikus, ALAPVETŐ ELEMET “KIFELEJT”, természetesen pont azokat, amik az általa felsoroltakat / elmondottakat – amik egyébként igazságok, tények – egy TELJESEN MÁS MEGVILÁGÍTÁSBA HELYEZNÉNEK, vagyis a manipulátor hátrányára megmutatkozna az igazság.

*

10. MEGALÁZÁS – PRIVÁTBAN, AZTÁN NYILVÁNOSAN

Folyamatosan arra kényszeríti az áldozatot, hogy megalázkodjon és bocsánatot kérjen – olyan dolgokért, amik teljesen TERMÉSZETES ÉS EGÉSZSÉGES RÉSZEI AZ EMBERI VISELKEDÉSNEK! Az áldozat a kommunikációs problémákat meg akarja oldani, az ellentmondásokat logikus módon felderíteni, az érzéseket megbeszélni, kérdéseket feltenni, egészséges határokat meghúzni… bármit, amit egy egészséges ember megtenne bármilyen emberi kapcsolatban, azt őrültségnek és visszaélésnek állítja be, addig, amíg az áldozat mély bűntudatot nem kezd érezni minden mozdulatáért és gondolatáért és még az érzéseiért is.
Nyíltabb vagy burkoltabb eszközökkel (attól függően, hogy milyen a manipulátor viselkedésének típusa: burkolt/rejtett vagy nyílt) eléri, hogy az áldozat megalázkodjon és állandóan bocsánatot kérjen minden kis megnyilvánulásáért.
NYILVÁNOS MEGALÁZÁS is kedvenc eszköz: személyesen és online egyaránt alkalmazzák.

PÉLDA: épp a közelmúltban egy “nagy támogatónk” nyilvánosan írt egy rendkívül lehúzó, megalázó kommentet, azt a tipikus “te nem vagy rendben saját magaddal” típusú “lelkivájkálós” módon. Utána, amikor Tibor rámutatott a problémára, akkor persze “nem értette”, hogy mi a gond a viselkedésével (lásd a 7. pontot).

*

11. ÖSSZEZAVARÁS

Jelképesen szólva a zöldet kéknek, a madarat zsiráfnak nevezi; a hazugságot igazságnak állítja be; az ásót és a kapát mezőgazdasági eszközöknek nevezi (általánosítás), és még sok más módon a fogalmakat és a hozzájuk kapcsolódó gondolatokat és érzelmi asszociációkat összezavarja, ezt is szisztematikusan és állandó jelleggel, ezzel is tovább mélyítve az áldozatnál a saját realitása megkérdőjelezését.

Nyilvánosság előtt, közösségekben (akár családokban, akár politikai, vallási, spirituális körökben vagy egyéb társadalmi szerveződésekben) ez gyakran megjelenik olyan formában, hogy a manipulátor a kiszemelt áldozat (az adott közösség által ismert ember) viselkedéséből bizonyos elemeket kiragad, azokat “beazonosítja” valamilyen széles körben elfogadott tanítás alapján, de az igazságot hazugságokkal / hamis állításokkal tűzdeli tele, amik az áldozat befeketítését célozzák önmaga szemében illetve az összezavarását; ha pedig már mások szemében is, ez el is vezet minket a következő ponthoz:

*

12. VÁDLÁS, RÁGALMAZÁS / RÁGALOMHADJÁRAT

E kettő egymás után vagy egyszerre is történhet. A manipulátor olyan dolgokkal vádolja az áldozatot, amiket nemhogy soha nem tett, hanem amiket SOHA ESZÉBE SEM JUTNA megtenni (az ilyen manipulátorok áldozatai túlnyomórészt mély érzésű, érzékeny lelkiismeretű emberek).

Ezt a technikát aztán kiterjeszti az áldozat környezetére, vagyis MINDENKINEK ELMONDJA a vádakat, egyrészt az elszigetelés, másrészt a hiteltelenítés céljával, vagyis hogy ő maga (a manipulátor) NE BUKJON LE és ne derüljön ki, hogy ő valójában kicsoda, ehelyett az áldozatának az állítólagos kihágásaival foglalkozzon mindenki; plusz maga az áldozat is az önmaga megvédésével legyen elfoglalva és arra MENJEN AZ ENERGIÁJA és az ideje, hogy AZ ALAPTALAN VÁDAKRA REAGÁLJON és védekezzen, és ne maradjon ereje és ideje a VALÓDI PROBLÉMA érintésére, vagyis arra, hogy a MANIPULÁTOR TETTEIRŐL véletlenül egy szó is essen.

*

13. HIBÁZTATÁS, ÁLDOZATHIBÁZTATÁS, “FEKETE BÁRÁNY”

Elsőre úgy tűnhet, ez ugyanaz, mint az előző – van összefüggés, de nem ugyanaz. Ez az a technika, ami által a manipulátor az áldozattal (illetve később mindenki mással, plusz lehet, hogy saját magával is) elhiteti, hogy MINDEN, amit ő maga (a manipulátor) tett, az AZ ÁLDOZAT HIBÁJA. Ezáltal eléri, hogy az áldozat saját maga szemében, majd kívülállók szemében (és talán saját szemében is) felelős legyen az ő (a manipulátor) tetteiért, mindenért – így ő elkerüli a felelősséget.

*

14. “SÜKETSÉG”

Ha az áldozat megpróbál rámutatni valami fontos dologra, meg akar beszélni egy problémát, közös megoldást próbál keresni, meg akar egyezni bármilyen hétköznapi dologban a manipulátorral, bármilyen együttműködést próbál elérni, úgy tesz, mintha süket lenne és/vagy csak a felét hallaná/értené annak, amit a másik mond. KÜLÖNÖSEN akkor, ha a másik ember ALAPVETŐ erkölcsökről, tisztességről és együttérzésről beszél, amire ugye a szisztematikus manipulátorok nem képesek és hajlandók (ld 7-es pont).
Utólag mindezt együttműködésnek állítja be.

(Az áldozat ha rá mer mutatni, hogy fontos dolgok kimaradtak / a másik fontos részleteket nem hallott meg / kihagyott, akkor megint jön a “túlérzékeny vagy”, “túlreagálod”, “szőrszálhasogató vagy” és társai, ami éppen a legmegfelelőbb arra, hogy ne kelljen a valódi problémával foglalkozni.)

*

15. SEGÍTSÉG/TÁMOGATÁS ERŐLTETÉSE ÉS UTÓLAGOS FELHASZNÁLÁSA

Erőltetett gesztusok, amiket az áldozat nem kért, KÉRETLEN tanácsok és segítségnyújtás, esetleg kimondottan áldozattal járó segítség, támogatás vagy valamilyen nemesnek tűnő gesztus, tett – mindez kéretlenül. Ezt a tettet / gesztust / segítséget a manipulátor utólag SOKAT EMLEGETI, és azzal vádolja az áldozatot, hogy ő kérte, sőt, kényszerítette, esetleg manipulálta arra, hogy ezeket megtegye; vagy ha a körülmények (a manipulátor személyes érdekei, illetve inkább a kontrolljátszma érdekei) úgy kívánják, akkor úgy állítja be magát, mint segítőkész, önfeláldozó személyt, aki még ilyen dolgokat is megtesz másokért (épp csak “elfelejti”, hogy kéretlenül tette) vagy úgy, hogy annyira szereti az áldozatot, hogy még ezt is megteszi érte. (“Te erőszakoltad ki” “még ezt is kikényszerítetted / kiprovokáltad” tipikus mondatok ilyenkor)

És ott van az az eset is, amikor az áldozat valóban kiszolgáltatott akár anyagilag, akár más módon, kénytelen elfogadni a manipulátortól a segítséget – ezt még könnyebb utólag felhasználni ellene. És, tudjuk, az ilyen személyek nem riadnak vissza attól, hogy az áldozatok KISZOLGÁLTATOTT ÁLLAPOTÁT FELHASZNÁLJÁK az áldozat nehézségeinek a fokozására, az áldozat még mélyebbre taszítására és egyúttal a saját kontrollpozíciójuk emelésére, erősítésére.

“ÉN MINDENKINEK SEGÍTETTEM MINDIG” – állítja az ilyen ember.

PÉLDA: éppen a közelmúltban tapasztaltuk ugyanezt egyik “legnagyobb támogatónktól”, akiről kiderült, hogy valójában bomlasztani érkezett közénk. A nagy segítőkészségét előszeretettel reklámozta.

*

16. “ÉN VAGYOK AZ ÁLDOZAT; SZEGÉNY ÉN!” / MEGFORDÍTÁS, “SZEREPCSERE”. Elkövetőből áldozat és fordítva

Az ilyen, a manipulációs technikákat szisztematikusan és tudatosan alkalmazó személyek nagyszerűen meg tudják fordítani a szerepeket: a bántalmazó lesz az áldozat, a valódi áldozat pedig a gonosztevő. Amikor az áldozat a folyamatos gaslightingnak köszönhetően már pszichológiailag (vagy már fizikailag is) annyira kimerült és elgyötört, hogy sírva, ordítva, esetleg agresszívan reagál (a szakirodalom ezt nevezi REAKTÍV ABÚZUSNAK) azt a manipulátor azonnal gyönyörűen fel tudja használni: “Látod? Te bántasz engem, nem én téged!” És ezt is ugyanúgy elhiteti először az áldozattal, majd annak környezetével – esetleg a kettőt párhuzamosan.

Személyes, közeli kapcsolatok esetén igaz, hogy a manipulátor sokszor sok módon visszaélt a képességeivel és sok kárt okozott áldozatának, sok esetben teljesen lerombolja annak életét, ezzel szemben az áldozat egyszer elkeseredésében mondjuk hozzávágott valamit a manipulátorhoz vagy kiabált, zokogva kitört, esetleg lehülyézte a másikat vagy durvább szavakat is használt (és még sok más példa lehetséges); az “mindegy”, hogy előző személy milliószor is megtette ugyanazt, az áldozat viszont csak egyszer-kétszer, mégis ő lesz a “gonosztevő”. A nárcisztikus az áldozat tetteit a maga profin begyakorolt manipulációs eszközeinek segítségével kitűnően EZERSZERESÉRE FEL TUDJA NAGYÍTANI. Az áldozat elkövetővé változik, az elkövető / manipulátor szerencsétlen elszenvedővé, áldozattá változik át, “varázsütésre”.

Ráadásul az áldozat, mint tudjuk, nem szisztematikusan, tudatosan és hideg fejjel kigondolt céllal, hanem gyötrelmében és fájdalmában teszi, amit tesz; nem milliószor, hanem egyszer-kétszer, és még amiatt a néhány miatt is súlyos lelkiismeretfurdalása van (a manipulátorral ellentétben, aki általában valamilyen súlyos és veszélyes személyiségzavarral él, olyannal, ami képtelenné teszi arra, hogy bármi lelkiismeretfurdalást, bűntudatot vagy szégyent érezzen).

*

*Ne feledjük: a szóbeli bántalmazás is bántalmazás, úgyhogy nevezzük annak, ami! Már önmagában a nyílt megnevezés is oszlatja a ködöt és segít a megoldásban!

(Ha magadra illetve a helyzetedre ismertél, következésképp segítségre, támogatásra van szükséged, jelezd privátban, van segítség!)

Szeretettel:
Antal Judit
 

Comments are closed